A februárban születettek nagyobb eséllyel lesznek skizofrének, akik pedig nyáron jöttek a világra, nagyobb eséllyel követnek el öngyilkosságot. A hasonló, tudományosan kimutatott összefüggésekben persze nem maga a születési időpont az ok, hanem az időponttal kapcsolatos mögöttes tényezők, például a napfényes órák száma vagy az adott időszakra jellemző járványok.

Tudományosan nem bizonyítható a horoszkópkészítés alapjául szolgáló elmélet, miszerint születésünk napra, órára pontos dátuma egész személyiségünket, illetve várható jövőnket is meghatározza. Létezik azonban néhány olyan tulajdonság, illetve betegség, amelyeknek a kockázata a kutatások szerint valóban nem egyforma a naptári év különböző időszakaiban születettekben.

Például több vizsgálat egybehangzó eredménye szerint az őszi-téli születés valamivel magasabb várható élettartammal jár együtt, mint a tavaszi-nyári; a tavasz végén vagy kora nyáron születettek cserébe magasabbak, míg az őszi-téli születésűek alacsonyabbak az átlagnál. Egyes kutatások szerint a születési dátum olyan személyiségjellemzőkkel is összefügghet, mint például az újdonságkeresés, a problémamegoldó készség vagy a jutalomérzékenység. A születésnap a kronotípusunkat is befolyásolja: a tavasszal-nyáron születettek inkább az esti, „bagoly” típusba, míg az őszi-téliek a reggeli, „pacsirta” típusba tartoznak; a jelenség mögött az alvás-ébrenlét ciklust befolyásoló melatonin hormon eltérő anyagcseréjét sejtik.

Az összefüggések hátterében különféle magyarázatokat találunk. „Minden magyarázatban közös, hogy a születési hónap csupán markere egy, a naptári éven belül valamilyen szabályszerűség szerint változó, valódi oki tényező intenzitásának” – fogalmaz dr. Döme Péter pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztályának kutatója. „Más szavakkal ez azt jelenti, hogy természetesen nem maga a születés időpontja okoz illetve határoz meg valamilyen változást az ember későbbi életében, tulajdonságaiban, hanem egy vagy több, a születés időpontjával összefüggésben lévő, a magzati élet során ható mögöttes tényező. Ilyen lehet például a napfényes órák száma, a szervezet D-vitamin-ellátottsága vagy az adott évszakhoz köthető fertőzések, járványok.” Ezek a tényezők befolyásolják a magzati szervrendszerek, kiemelten a magzati idegrendszer fejlődését és ezáltal hozhatnak létre különbségeket az eltérő évszakban született személyek között.

Februári születésnap és skizofrénia

A skizofrénia krónikus betegség, amelyet genetikai hajlam és sokféle környezeti tényező együttes hatása okoz. Jellemzően hallucinációkkal, téveszmékkel, szétesett, rendezetlen gondolkodással vagy viselkedéssel járó pszichotikus epizódokból áll, emellett szociális izoláció, érzelemszegénység, motivációhiány is jellemezheti. Antipszichotikus gyógyszerek hosszú távú, rendszeres alkalmazásával a betegség kezelhető.

Régi megfigyelés, hogy az északi féltekén a skizofréniával élő páciensek születési időpontja jellemzően a késő téli, kora tavaszi hónapokra esik: a betegek többsége január és április között született.

Az összefüggést napjainkig több száz tanulmány bizonyította, többek között a dán Preben Bo Mortensen és munkatársainak 1.75 millió résztvevőt számláló követéses vizsgálata. Eredményeik szerint a februári és márciusi születésű gyermekek esetében 10 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki később skizofrénia, mint nyáron született társaiknál. Mivel a skizofrénia kialakulásának valószínűsége a népességben igen alacsony (körülbelül 7-8/1000 fő), így ennek a 10 százalékos növekedésnek inkább csak tudományos szempontból van jelentősége. Senkinek sem kell tehát megijednie azért, mert télen vagy tavasszal született: a relatív és viszonylag nagynak tűnő 10 százalékos növekedés abszolút értelemben igen csekély mértékű kockázatnövekedést jelent, azaz egy nagyon kicsi valószínűség változik meg körülbelül a tizedével.

A jelenség okával kapcsolatban számos elmélet ismert. Az egyik ilyen teória szerint a terhesség alatti D-vitamin hiány növeli a skizofrénia kialakulásának kockázatát a születendő gyermekben. A D-vitamin jelentős részben a bőrünkben keletkezik napfény hatására, pontosabban a szervezetben lévő előanyaga itt alakul át vitaminná, bár kis mennyiségben bizonyos ételekben, így a zsírosabb halakban, egyes tejtermékekben is megtalálható. A téli hónapokban lényegesen kevesebb a napfényes órák száma, ráadásul kevesebb időt töltünk a szabad ég alatt, és akkor is viszonylag kis bőrfelületet hagyunk fedetlenül, tehát ilyenkor jellemzően kiürülnek a D-vitamin-tartalékaink. A D-vitamin számos egyéb hatása mellett az idegrendszer egyes funkcióit is befolyásolja. A magzati D-vitamin-szint és a skizofrénia pontos kapcsolata nem tisztázott, úgy tűnik azonban, hogy nem csak a nagyon alacsony, de a túl magas magzati D-vitamin-szint is emeli valamelyest a betegség rizikóját. Ezt a teóriát támasztja alá az is, hogy az azonos földrajzi szélességen élőkben a sötétebb bőrűek között (akikben D-vitamin szintézise alacsonyabb) gyakoribb a skizofrénia.

Fotó: Bsip

Egy másik elmélet a terhesség alatti fertőzés megbetegedések és a későbbi szkizofrénia kapcsolatát hangsúlyozza. Többek között a rubeola, a herpesz szimplex 2-es vírus, és a Toxoplasma gondii-fertőzések esetén is felmerült a gyanú, bár a legtöbbet vizsgált teória a terhesség alatti influenzafertőzés és a skizofrénia összefüggése. Európában az influenzajárványok jellemzően a tél második felére esnek, így a késő téli, kora tavaszi születésű gyermekek édesanyja jellemzően a terhesség második-harmadik trimeszterében találkozhat a vírussal. A harmadik trimeszterben a magzat legtöbb szervrendszere már teljesen kialakult, az idegrendszer azonban még jelentős fejlődésen megy keresztül, ezt a fejlődést zavarhatja meg az influenza vírusa.

Állatkísérletekben kimutatható, hogy egyes influenzavírus-törzsek hajlamosak a skizofrénia kialakulásában fontos szerepet játszó dopaminerg idegsejtekhez kötődni. Ha várandós egereket ilyen törzsekkel oltanak be, akkor a fertőzés az egér embrió agyában a dopaminerg idegsejtek pusztulását okozza, ráadásul ezek a kisegerek születésük után is szokatlanul, abnormálisan viselkednek. Az influenzaelméletet támasztja alá az a tény is, hogy nagyvárosi környezetben erősebb a születési dátum és a skizofrénia közötti összefüggés, márpedig nagyvárosi környezetben könnyebben és gyorsabban terjednek a járványok.

Tovább árnyalja a képet az a viszonylag friss kutatási eredmény, miszerint a D-vitamin sok egyéb hatása mellett az immunrendszerünk működését is befolyásolja: ha megfelelően magas a D-vitamin-szintünk, kisebb eséllyel kapjuk el a felső légúti fertőzéseket, köztük az influenzát. Elképzelhető tehát, hogy a télen alacsony D-vitamin-szinttel rendelkező anyákat nagyobb eséllyel dönti ágynak az influenza, és a két tényező együtt vezet a kora tavaszi gyermekek nagyobb skizofrénia kockázatához.

Nyári születés és öngyilkosság

Az öngyilkosság multikauzális, azaz számos okra visszavezethető kóros viselkedésforma, amelyben mind genetikai hajlam, mind környezeti tényezők szerepet játszanak. Az öngyilkosság esélyét leginkább a kezeletlen depressziós epizód fokozza (amely vagy az unipoláris depresszió vagy az úgynevezett bipoláris betegség megnyilvánulása), de növeli a kockázatot a korábbi öngyilkossági kísérlet, a szkizofrénia, az alkoholizmus, a súlyos testi betegség (főleg, ha gyógyíthatatlan), az egyedülálló státusz, a férfi nem, a munkanélküliség, a dohányzás, az alacsony társadalmi réteg és a felmenők között előfordult öngyilkosság is. Az öngyilkossági kockázat neurobiológiai eltérésekhez is köthető: azok a személyek, akiknek a gerincfolyadékában a 5-hidroxi-indolecetsav (a szerotonin nevű ingerületátvivő molekula bomlásterméke) alacsonyabb szintje mérhető, nagyobb eséllyel követnek el befejezett öngyilkosságot, és körükben depresszió is gyakrabban alakul ki.

Fotó: David Mcnew

A születési dátum és az öngyilkosság közötti összefüggés eddigi legnagyobb mintán történő igazolását egy magyar kutatócsoportnak köszönhetjük. A már említett Döme Péter és munkatársai a mai Magyarország területén 1930 és 1969 között született, több mint hat és fél millió személy adatait dolgozták fel a KSH Népmozgalmi Adatbázisának alapján. A befejezett öngyilkosságokat az 1970 és 2008 közötti időszakban regisztrálták – ezalatt a vizsgált személyek közül 78 ezren hunytak el öngyilkosság következtében.

A kutatók külön vizsgálták a két nemet, illetve a különféle öngyilkosság elkövetési módokat, erőszakos (például akasztás, leugrás magas helyről) és nem erőszakos (például gyógyszer-túladagolás) alcsoportokra osztva azokat. „A születési hónap erős összefüggést mutatott a későbbi öngyilkosság kockázatával: a mintában a tavaszi-nyári születés az őszi-téli időszakban születéssel összehasonlítva magasabb öngyilkossági rizikóval párosult” – fogalmaz a kutató. „Az összefüggés mindkét nemben – az öngyilkosság elkövetési módját is figyelembe véve – kimutatható volt”. A teljes mintában a decemberi születésűekhez képest a júliusi születésűek 13.8 százalékkal nagyobb eséllyel követtek el befejezett öngyilkosságot. A skizofrénia kapcsán tett megjegyzéshez hasonlóan itt is fontos hangsúlyozni, hogy a befejezett öngyilkosság nagyon ritka, így a majdnem 14 százalékos relatív különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb rizikójú születési hónap között valójában (abszolút értelemben) nagyon kicsi. A kutatók eredményeiket a Biological Psychiatry nevű rangos szakmai lapban tették közzé.

A jelenség okát a fenti kutatásban nem vizsgálták, azonban a szerzők szerint szerint a legvalószínűbb kapcsolat az öngyilkosság és a születési dátum között a központi idegrendszeri szerotoninszint születési évszak szerinti változása. Több korábbi vizsgálat is kimutatta, hogy a gerincfolyadékban a szerotonin bomlási termékének (az 5-hidroxi-indolecetsav) szintje magasabb az augusztustól januárig tartó időszakban született személyeknél. Az pedig ismert tény, hogy az alacsonyabb 5-hidroxi-indolecetsav-szint depresszióra hajlamosít (vagy legalábbis a depressziósok között jellemzően jelen van), és nagyobb szuicid rizikóval jár együtt.

A születési szezonnak az öngyilkossági rizikóval való összefüggését a szerotoninrendszer diszfunkcionális működésével magyarázó teóriát, a Semmelweis Egyetemen Rihmer Zoltán professzor vezetésével működő munkacsoport egy friss publikációja is alátámasztja. Az ebben leírt eredmények arra utalnak, hogy a szerotonin transzporter molekulát kódoló génnek egy olyan változata gyakoribb a nyáron születettek (és ritkább az ősszel születettek között), amely a depresszióra való fokozott hajlammal jár együtt.

Az eredmények használata elvileg a klinikai gyakorlatban is elképzelhető. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az öngyilkossági veszély becslésében az öngyilkosság fentebb már említett multikauzális volta miatt a születés időpontja csak és kizárólag mint melléktényező vehető majd figyelembe, hiszen a számos ismert öngyilkossági rizikófaktor közül sokkal hangsúlyosabbak (és szintén viszonylag pontosan mérhetők) is rendelkezésre állnak – elsősorban a fent már említett depressziós epizód, ami az öngyilkosságot elkövetők körülbelül 60 százalékában jelen van.

Testi betegségek, termékenység és születési szezon

Az említett pszichés zavarokon túl néhány testi betegség kockázatának kialakulása is összefüggésbe hozható a születési szezonnal. Egyértelmű összefüggés mutatható ki a sclerosis multiplex nevű neurológiai kórkép és a születési dátum között, amennyiben a tavasszal vagy kora nyáron születettek esetében a betegség valamivel gyakoribb. A nyári születésűek ezenfelül gyakrabban betegszenek meg cöliákiában, azaz öröklött lisztérézékenységben, amely a vékonybél nyálkahártya előrehaladó károsodásával járó autoimmun betegség. Felvetődött a születési szezon szerepe a cukorbetegség, a Parkinson-kór, és egyes gyulladásos bélbetegségek esetében is, de ezek az összefüggések még további bizonyításra várnak.

Míg a születés időpontja és a szkizofrénia vagy az öngyilkosság esetén elfogadható és legalábbis részben tudományosan is alátámasztott magyarázatok állnak rendelkezésre, addig sok egyéb összefüggést csak megfigyeltünk, de a magyarázattal egyelőre adós a tudomány. Ilyen például a születési szezon és a termékenység kapcsolata, a nők születési dátuma ugyanis összefüggést mutat a későbbi gyermekek számával. Az északi féltekén a nyáron született nők kevesebb gyermeket szülnek, mint az egyéb évszakban születettek, bár a kutatók a meddőség és a születési dátum között nem találtak összefüggést.

Érdekesség, hogy a fenti szabályszerűséget eredetileg 19. századi kanadai és dán adatok elemzése során mutatták ki, de ugyanígy megfigyelhető kortárs osztrák nők esetén is, azaz a modern kor fogamzásgátló eszközei sem befolyásolták a születésnap és a termékenység kapcsolatát. A jelenség pontos oka egyelőre felderítetlen, feltehetőleg a magzati kor alatti tápanyag- és vitaminbevitel különbségei, illetve fertőzések tehetők érte felelőssé. A fenti és ehhez hasonló megfigyelések mögötti biológiai magyarázatok felderítése, a hatásmechanizmus tisztázása még jelenleg is folyamatban van.

http://index.hu/tudomany/2013/02/19/telen_vagy_nyaron_jobb_szuletni/